Ne felejtsd el, hogy az átmeneti zavar és a vége között nagy különbség van. Előbbiből még vissza tudjátok hozni a szerelmeteket, de csak akkor, ha mind a ketten belátjátok, hogy baj van, és ezen változtatni is akartok. Ha viszont, már mindent megtettetek, és tényleg mindent, akkor jobb elengedni egymást.
A legnagyobb figyelmeztetés, hogy ez így nem működik, ha már önző vagy. Nem figyelsz már a párodra, nem érdekel, hogy hol van, kivel, és mit csinál. Nem hívogatod óránként, ha épp beteg, és az sem érdekel, hogy miért van épp rossz kedve.
Persze ebből az is következik, hogy már nem beszélgettek annyit. Ha munka után hazaértek és nincs meg bennetek a kínzó vágy, hogy beszámoljatok egymásnak a napotokról, sőt, inkább másnak mesélsz róla az is egy intő jel.
És mint a dominó, az egész dől tovább. Ha nincs beszélgetés, akkor nincs szex sem. Persze azon se lepődj meg, ha ebben a helyzetben máshol keresi a szexet, hiszen manapság ez már olyan „könnyen” megy. Nem hánytorgathatod fel neki, hogy miért tett így, mert, ha már itt tartotok, akkor abban mind a ketten hibásak vagytok. A veszekedések száma amúgy is megsokszorozódott. Ilyenkor már tényleg a hátad közepére sem kívánok, és már zavarnád is vissza az anyjához. Kezdetben csak egy-két éjszaka, esetleg te költözöl egy barátnődhöz, de ha így teszel, tudd, nem nagyon van már visszaút: a közös jövő képe szertefoszlott, de már ezt sem bánod.
Forrás: ridikul.hu